2004. XII. szám
december
– 2005 –
Kedves Tagtársunk!
Az újévre felkészülve folyvást megújuló feladatunk a tagdíjak ügye. Mint tudjuk, a 2002. évi rendes Közgyűlésünk alkalmával 2003-tól a tagdíj összegét megváltoztattuk évi 1800.- Ft-ra (diákoknak és nyugdíjasoknak 900.- Ft), és ez érvényben van a 2004-es és a 2005-ös tagdíjra nézve is. Természetesen a tiszteleti tagok továbbra sem fizetnek tagdíjat! Ez alkalommal is mellékeljük a befizetéshez a csekkeket (az új számlaszám szerint – lásd korábbi felhívásainkat). Ezekre igyekeztünk rávezetni kedves Tagtársaink esetleges tagdíj-elmaradását. Ezzel kapcsolatban ismét meg kell jegyezzük, hogy a nyilvántartásunkat egy számítógép őrzi, amely olykor önkényesen következetlen; aki pedig kezeli – a Társaság ügyvezetője –, ember, tehát szándéka ellenére tévedhet. Reméljük, hogy ez a kollektív tévedés az utóbbi alkalmakhoz mérten lecsökkent, de sajnos, óhatatlanul még mindig előfordulhat. Ezért az ügyvezető előre is elnézést kér mindazoktól, akik nyilvántartásával nem a helyes úton jár. Kéri viszont ebben az esetben az érintettek jószándékú korrekcióját, hogy a nyilvántartás minél kevésbé legyen neveletlen. Kedves Tagtársaink szíves együttműködését előre is köszöni az ügyvezető! (2001-ben és
2002-ben a tagdíj 1500 Ft volt – tanuló-nyugdíjas: 750 Ft .)
–
Örömmel adunk hírt róla, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda támogató közreműködésével megkaptuk az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk idei második félévi részösszegét!
–
A Magyar Posta „ismeretlen helyre költöztette el” az alábbi tagtársainkat:
Csizmadi László (Szabadszállás), Szabó Imre (Budapest, IX.)
A Magyar Posta elégtelennek nyilvánította az alábbi tagtársak címzését:
Bánó András (Budapest, X., hiába van emelet, ajtó is megjelölve!), Nagy Csaba (Budapest, X.)
A Magyar Posta „bekeményített”, szolgáltatását – korábbi kreativitásának rovására – saját szabályait szorosan követve „teljesít”, és ez mostanra mindennapos problémánkká vált. Javaslom, aki olyan házban lakik, hogy a házszámon kívül a tömb, az emelet és az ajtó jele-száma még külön postai információ, azt előbb-utóbb jelezze – pl. a tagdíj befizetési csekken, amit a jelen körlevelünkhöz mellékelünk.
Kérjük, hogy aki valami pontosabbat tud az említett tagtársainkról, az információt juttassa el a titkárságunkra (adatok a fejlécünkön) – köszönjük!
–
Lapzártakor érkezett a jó hír: a MANT elnyerte a MATÁV Rt. és a Nonprofit Információs Oktató Központ pályázatát, amelynek értelmében 2005 folyamán ingyenes ADSL-hozzáférést kapunk! Folyamatban van egy ehhez „méltó” számítógép beszerzése is.
–
Űrnap’2004
Az ENSZ Közgyűlés 1999-ben hozott határozata óta minden évben október első két hetében az
egész világon események sorát rendezik Űrkutatási Világhét (World Space Week, WSW) elnevezéssel. A
cél az űrtevékenység fontosságának és a mindennapi életre való hatásának tudatosítása a társadalomban. A hazai szakemberek legfontosabb éves eseménye is erre a napra esik, ez az Űrnap. Az Űrnapot 1992 óta minden évben lehetőség szerint októberben tartja a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. A hazai űrkutatók fontos szakmai fóruma ez az esemény, amelyen a csaknem 30, űrkutatással, űrtevékenységgel (is) foglalkozó magyar intézmény (döntően egyetemi tanszékek, csoportok, illetve
MTA kutatóintézetek, kisebb részben tárcafelügyelet alá tartozó intézmények) mintegy 250 fős kutatói és mérnökgárdája ismerkedhet meg egymás tudományos eredményeivel, és kitekintést kaphat az űrkutatás nemzetközi tendenciáira és eredményeire. Az Űrnapok nem titkolt célja, hogy minél több főiskolai és egyetemi hallgató ismerkedhessen meg a hazánkban folyó űrtevékenységgel – ezért mindig egy
nagy budapesti egyetem a helyszín. Az idei rendezvényre 2004. október 15-én, pénteken 9 és 13 óra
között, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának lágymányosi északi
épületében került sor. (Az idei Űrnap előtt a Magyar Asztronautikai Társaság tartott Rendkívüli
Közgyűlést, melyen a MANT megjelent tagjai tiszteleti taggá választottákGál Gyulavilágűrjogászt,
a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjét.) Magát az Űrnapot dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós, a
Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, a Magyar Űrkutatási Iroda vezető főtanácsosa elnökölte. A résztvevőket dr. Klinghammer István, az ELTE rektora köszöntötte, majd a hazai űrkutatást a Magyar Űrkutatási Tanács elnökeként felügyelő informatikai és hírközlési miniszter, Kovács Kálmán megnyitotta
a rendezvényt. Kovács miniszter úr hangsúlyozta, hogy míg korábban a hadiipar volt a legfőbb motorja
az űrkutatási fejlesztéseknek, „ma már a mindennapokkal kapcsolódik össze a tudományok legmodernebbike, de legalábbis legérdekesebbike, az űrkutatás”. A miniszter értékelve az elmúlt éveket, örömmel tájékoztatta az egybegyűlteket az űrköltségvetés elmúlt években tapasztalt gyarapodásáról.
A 2005-ös támogatások tekintetében szeretné elérni, hogy az űrkutatás az eddigi éveknél is magasabb
állami támogatást kapjon, hiszen csak az ESA-nak befizetett, s onnan 90 %-ban visszaigényelhető, idén
1,1 millió eurós összeg folyamatos növelésével lehet közelíteni célunk, a teljes jogú ESA-tagság felé.
Így nagyobb lesz a visszapályázható összeg is, végső soron a hazai intéztek, űripari vállalatok járhatnak
jól. Kovács Kálmán szerint hazánk EU-csatlakozása fontos változást jelent a hazai űrkutatás életében.
Az Európai Unióban ugyanis hamarosan létrejön az űrkutatásért felelős miniszterek tanácsa, melynek első ülése novemberben várható. S bár még teljes jogú ESA-tagok nem vagyunk, már teljes jogú tagként vehetünk részt az Európai Unió önálló – vagy az ESA-val közös – űrprogramjaiban, fejlesztéseiben
és kutatásaiban. A miniszter elmondta, az IHM külön figyelmet szentel az ismeretterjesztésnek, az űrkutatás oktatásának, amit részint a MANT-on keresztül, részint fiataloknak adományozott díjazásokkal
kíván érvényesíteni. Kovács emellett kitért a jövő év márciusában Budapesten rendezendő IAA-konferenciára, ami az űrtevékenység társadalmi hatását tekinti majd át, továbbá elismerő szavakkal méltatta Both Elődöt, a MŰI igazgatóját, aki 2006-2008 között az ENSZ Világűrbizottságának első alelnöki
tisztét töltheti be. Emellett bejelentette a Bay Zoltán Díj megalapítását, ami az űrkutatásban végzett munkásság elismeréseként született, s először ez év október 23-án kerül átadásra. Kovács Kálmán megnyitója után a MÜI és a MANT díjainak és kitüntetéseinek átadására került sor. A „Magyar ŰrkutatásértOklevelet” Both Előd és Kovács Kálmán adta át az idén startolt európai Rosetta üstökös-kutató misszióban szerepet vállalt BME-s, AEKI-s és RMKI-s szakembereknek. Ezt a MANT kitüntetései
követték, melyeket Kovács Kálmán, Magyari Béla és Kelemen János (a MANT főtitkára) adott át.
„Nagy Ernő Emlékérmet” kapott dr. Gödör Éva, a MANT Elnökségi tagja, aki többéves fáradhatatlan munkájával segítette az Egyesület működését, és az űrtávközlés, valamint a radar-távérzékelés területén végzett kiemelkedő egyetemi oktatási munkát. „Fonó Albert Emlékérmet” kapott Szentpéteri László,
a MANT korábbi főtitkára egyesületi munkájáért és a műholdas helymeghatározás hazai bevezeté-
sében kifejtett erőfeszítéseiért. „A Magyar Asztronautikai Társaságért” okleveletBacsárdi László, Balogh István és Gados György vehette át. A díjak és elismerések átadását a szakmai előadások követték.
A rendezvény felkért külföldi előadója dr. Eberhard Parlow, a baseli egyetem professzora, az EARSeL elnöke volt. Parlow úr egy speciális űralkalmazási kérdést tárgyalt – „The Use of Remote Sensing for
Urban Climate Studies” (azaz, A távérzékelés alkalmazása városi klíma-kutatásokban) címmel. Az
EARSeL, az Európai Távérzékelési Laboratóriumok Szövetsége (European Association of Remote
Sensing Laboratories) a távérzékelés különböző ágazataival foglalkozó 259 tagintézményt (egyetemi, akadémiai, állami kutatóhelyek, ipari és kereskedelmi cégek) számlál. Az Európai Űrügynökség
(European Space Agency – ESA), az Európa Tanács (Council of Europe) és az Európai Bizottság (Europe Commission) égisze alatt 1977-ben alapított tudományos szövetség főbb célkitűzései: a földmegfigyelés, a távérzékelés oktatás ösztönzése;
-
alkalmazás-orientált kutatások kezdeményezése;
-
a technológiai fejlesztések és a széles felhasználói kör kapcsolatának koordinálása;
-
új földmegfigyelési eszközök, szenzorok, eljárások fejlesztésének elősegítése.
Az EARSeL-ben 13 ún. Special Interest Group (SIG) keretében folyik tudományos tevékenység – többek között az erdőtüzek felderítése, követése és kárfelmérése, új felvevő eszközök, három dimenziós térinformatikai adatbázisok előállítása, földfelszín borítottság, földhasználat, fejlődő országok támo-
gatása témakörökben. (ld.: www.earsel.org). A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Központja 1990-től az EARSeL rendes tagja. Jelenleg hat magyarországi intézmény tagja az EARSeL-nek. Parlow úr előadásából megtudtuk, hogy míg ma a világ népességének valamivel több mint a fele él
városi környezetben, addig ez az érték a közeli jövőben 70 % fölé növekedhet. Dr. Parlow a környezeti mikroklíma változását infravörös tartományban készített, megdöbbentő műholdképeken mutatta be. Ezek elemzéséből könnyen kiderül, hogy a városokban átlagosan is több fokkal magasabb lehet a hőmér-
séklet (leginkább a növényzet hiánya miatt) a vidékinél. Emellett szólt a földfelszíni mérések fontosságáról is. Dr. Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke Űrhajózási stratégiák a
XXI. században címmel tartott előadásában rámutatott azon fejlődési görbékre, mint pl. az űrhajósok
Földtől való eltávolodása (a holdutazások után visszaesett az állandó értékre, ami 350- 400 km körüli), valamint a világűrben töltött munkanapok száma (a Mir űrállomás óta jelentősen visszaesett). Almár
Iván kiemelte, ez nem a természetes növekedési görbe, s ennek okait vizsgálni kell. Ezután a jövőbeli
Mars-utazás különböző megvalósíthatósági elképzeléseiről hallhattunk részleteket (ESA-terv, IAA-
vagy Huntress-tanulmány, Bush-kezdeményezés). Az utóbbival kapcsolatban megtudtuk, hogy míg az Apollo-program során a NASA a teljes amerikai költségvetés 4 %-ából gazdálkodhatott, addig ma
0,86 %-ot kap, s a Bush-terv is csak 0,87 %-ot irányoz elő. A magyar űrkutatás aktuális helyzetéről
beszélt dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. Az igazgató bemutatta a különböző
pályázatok nyerteseinek megoszlását, melyben továbbra is túl kicsi arányban vesznek részt az űripari
cégek. Márpedig az ECS-tagság egyik célja épp ezen cégek létrejöttének buzdítása lenne. Both Előd elmondta, az elmúlt években az űrkutatásra fordított állami támogatás szerencsésen növekedett, a cél
pedig továbbra is változatlan: hazánk ESA-csatlakozása. Ám ennek időpontjára még valószínűleg éveket
kell várnunk. A felállított poszterek megtekintésére fordítható szünetet követően dr. Kelemen János,
a MANT főtitkára beszélt a hazai űrkutatási ismeretterjesztés még bőven javítható helyzetéről. Emellett
szólt a MANT szerepéről és eddigi, korántsem elhanyagolható eredményeiről, így az ifjúsági pályázatról,
az űrtáborokról, az Ifjúsági Fórumról, az Űrszimulátorról és a Hunveyor gyakorlószondáról, továbbá a
lassan hagyományossá váló ŰRTANítás konferenciáról. Ezt követően dr. Illés Erzsébet a Cassini-szonda első tudományos eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Előadásában a csillagász
külön figyelmet szentelt a különböző űrszondák (Voyager, Galileo, Cassini) eredményei összevetésének. Illés Erzsébet felhívta a figyelmet arra is, hogy a Phoebe hold feltérképezésével a Cassini
az első űrszonda, ami egy Kuiper-övből származó objektumot tanulmányozott részletesen. A csillagászati előadást egy újabb követte „Az űridőjárás kutatása és a plazmaszféra” címmel dr. Lichtenberger János előadásában, amelyben hallhattunk a Nap és a Föld mágneses terének kölcsönhatásáról, ezek földi
hatásáról, illetve a hazai kutatásokról. Solymosi János, a Bonn Magyarország Elektronikai Kft. vezetője
szólt ezután saját űripari cége fejlődéséről, sikereiről és a további lehetőségeiről. Az utolsó előadó
dr. Grósz Andor professzor volt, aki a „Stressz hatása a vizuomotoros teljesítményre” címmel tartott izgalmas előadást, melyben kitért a Kecskeméti Repülőkórházban folyó legújabb, pilótákkal végzett kutatásokra is.
(H. F. – SzTPL)
