Lapszemle: Aero Magazin március (2014.03.10.)
Az Aero Magazin 2014. márciusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.
Szojuz–2.1v – Új orosz hordozórakéta (K. B.)
Remélhetőleg újra föléled az orosz űripar, amelynek figyelemre méltó hozadéka a Szojuz–2.1v sikeres indítása. A szerző technikai és történeti áttekintést ad a Szojuzokról, majd részletezi a legújabb változatokat és a terveket. Megtudjuk, mi az az egy vagy több „impulzusos” pályára állítás, melyiket milyen alkalmakkor használják. Sikerrel próbálták ki az új, Volga elnevezésű végfokozatot, amely akár ötvenszer is újraindítható; ennek a bonyolultabb pályára állítási manőverek vagy egyszerre több műhold pályára állítása során veszik hasznát. Megtudjuk, a jelen alkalommal milyen kutató eszközök jutottak fel hasznos teher gyanánt. A felbocsátás körülményei nem voltak egyszerűek – több hibát is találtak, s már-már a start elhalasztásával kellett számolni, azonban erre végül mégsem került sor. A mai korszerű, internetes hírközlés világában igen sokszínűen illusztrálta a média a sikeres indítást... A tervek között szerepel a továbbfejlesztett változat: a Szojuz–3! Több színes kép és magyarázó rajz is illusztrálja a cikket.
Konferencia a jövőről – Nemzetközi felfedezőutakat a közeli égitestekhez! (Almár Iván)
Harmincöt – az űrtevékenységet aktívan végző – ország képviseltette magát miniszteri szinten azon a konferencián, amelyet ez év elején az USA fővárosában rendeztek meg a címben jelzett témában. Egyetértés alakult ki afölött, hogy ez a nemzetközi együttműködés egyik gyümölcsöző színtere lehet, egyben ösztönözheti a kutatásokat és az innovációt, ami szintén jótékony hatású. Evégett kombinálni kell a műszaki megoldásokat, kihasználni minden erőforrást – ezek között a szellemieket is. Megfontolandó, hogy a mai nemzetközi politikai helyzetben – ami nem mindig vesz kedvező fordulatokat – az űrkutatás olyan tevékenység, amely felülemelkedik a nemzeti, a politikai, a vallási, a kulturális és az egyéb különbségeken, és erre a leginkább szembetűnő példa a Nemzetközi Űrállomás. Ambiciózus az az amerikai terv, amely mind robotszondákra, mind pedig űrhajósokra épülve nem kevesebbet tűz ki célul, mint hogy egy közeli kisbolygót vezérelne Hold körüli pályára. E program folytatná azt a – négy évtized óta félbehagyott – folyamatot, amelynek révén más égitestekre juttatnának embereket. A távlati cél természetesen az emberes Mars-utazás előkészítése.(Figyelmet érdemel ugyanakkor az is, hogy – nem állami szinten – két magánvállalkozás is kezdeményezi, hogy a Marsra emberes expedíció jusson el.) Az Aero Magazinban korábban is foglalkoztak az Egyesült Államok Constellation elnevezésű űrstratégiájával. Ez nagy teljesítményű hordozórakéták (Ares) és az embert nagy léptékű űrutazásra kiszolgáló űrhajó (Orion) megépítését tűzte ki feladatul. Bár 2009-ben ez a program – költségvetési okokra visszavezethetően – leállt, a legújabb elnöki intézkedésnek köszönhetően most mégis folytatódhat. Az ábrák a Marsot célzó küldetések terveit illusztrálják.
Alacsony napfoltmaximum (Kálmán Béla)
A februári számban megjelent cikk folytatása ez a mostani, amely a naptevékenység megfigyelhető jelenségei közül elsősorban a flerekkel foglalkozik. Ezek földi hatásait részletezi, amelyek – túl a földmágneses és légköri jelenségeken – a hírközlés adás-vételében okozott zavarok által is megmutatkozhatnak, sőt komoly veszélyt jelentenek a légkörön kívül tartózkodó űrhajósok számára is. Mindezeket a Napot megfigyelő mesterséges égitestek eredményei felhasználásával készített, rendkívül gazdag, célszerűen válogatott, színes képanyag is illusztrálja. Elemzi a cikkíró a naptevékenység eseményei során keletkező különböző sugárzások eredetét, természetét és ezek következményeit. Figyelemre méltóak azok a következtetések, amelyek összefüggésbe hozzák a naptevékenység ingadozását a Földet a Naprendszeren kívüli, a galaktikus térből érkező sugárzások hatásának változásaival. Vajon hasonló Maunder-minimumnak nézünk-e elébe, amely bizonyosan felelőssé tehető a XVII. századi „kis jégkorszakért”?
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)
