Lapszemle: Aero Magazin július (2017.09.05.)
Az Aero Magazin 2017. júliusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.
Enyergija–Buran – Az Enyergija és a szovjet űrrepülőgépek (V. rész) (Kálmán Béla)
Mint általában, itt is gyakorta közbeszólt a történelem mind az elképzelések, mind a megvalósult dolgok menetébe. A titkos űrháborús tervek változatlanul elsődleges jelentőségűek. Hanem az amerikaiak sikere a Holdra szállásban immár vitathatatlan és kikerülhetetlen előny, a Szovjetunió pedig minden erőfeszítése ellenére hadilábon állt az anyagiakkal, végül pedig a szétesése végkép új körülményeket teremtett – hogy csak egyet említsünk: Bajkonur azóta a kivált tagköztársaság, Kazahsztán területén van… Ám a kísérletek hosszú éveken át a komoly erőfeszítéseknek köszönhetően folytatódtak: különböző tárgyú kísérletek pl. a Buran űrrepülőgép makettjeivel – többek között az igen kényes leszállási manővert célozva meg. Mind automatikus, mind „kézi vezérlésű” próbáknak alávetették a berendezéseket. A háttérben pedig óriás-repülőgépekkel szolgálták ki az egyes űrrepülőgépes próbálkozásokat – nemcsak szállítási, hanem szimulációs célokkal is –, amelyekre a kiválasztott űrhajósok szálltak fel gyakorlatozni. Sor került végre a nagy kísérletre: repült a Buran! Bár az első startot halasztani kellett, a második pedig a zord időjárás miatt vált kétségessé, mégis megtörtént az indítás. A végül jól sikerült start, majd a szintén amúgy zökkenőmentes másfél – Föld körüli – fordulat után megindult a leszállási manőver, ami fordulatokban és „fordulatokban” nem volt szegény… Eme igen komoly technikatörténeti jelentőségű repülés műszaki adatai jelenleg hozzáférhetetlenek – bizonyos (negatív előjelű) számítástechnikai okokból eredően… A Buran program további útja egyre göröngyösebb, kátyúkkal teli: mind anyagi, mind politikai körülményekből eredően. A sors is mostoha lett a Buranhoz: a hangár 2002-ben beszakadt, az egyébként repülőképes űreszköz teljességgel és végleg működésképtelenné vált. Egyes kísérleti példányokat manapság múzeumi látványosságként állítanak ki. A cikk – túl azon, hogy páratlan képanyaggal ajándékoz meg bennünket – sok lényeges adatot közöl, amelyekben többek között összehasonlítja a Burant a Shuttle-lal.
Kisebb cikkek, látványos képekkel gazdagon illusztrálva (Kálmán Béla szerkesztésében):
Hírek a Naprendszerből – magyar felfedezések a Naprendszer peremén; a felfedezett, Neptunuszon túli, tekintélyes méretű törpe- és kisbolygó család szépen gyarapodik. Egyik érdekesség, hogy mindegyiküknél találtak holdacskát, ami adataik megállapításához nagy előny. Sok adat, két kép és két komoly ábra gazdagítja a cikket.
A Juno első eredményei – sikeresen elérkezve a Jupiter közelébe, páratlan képeket kaptunk a pólusvidékről, valamint a légkör belsejéből is sikerült adatokat szerezni; egyúttal sokat sikerült megtudni a Jupitert övező mágneses térről is. Különlegesség a felismerések sorában, hogy a Jupiter és a Szaturnusz légkörének viselkedése jelentős mértékben különbözik egymástól (két gyönyörű kép).
Az Electron első startja Új-Zélandról – az új-zélandi Rocket Lab cég kis műholdak olcsó felbocsátására készül. Az első kísérlet – bár nem volt teljességgel sikeres – bizakodásra ad okot (képek az indítóhelyről és a startról).
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)
